Bevezetés az időgazdálkodás elméletébe
Van elég időd? A legtöbb ember erre határozott nemmel felel. Régóta foglalkoztatja az embereket a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Biztosan tapasztaltad már, hogy a legtöbben úgy akarják megoldani időgazdálkodási problémáikat, hogy az összes teendőjüket megpróbálják begyömöszölni a nap 24 órájába. Olyan ez, mint amikor a ballagási ruhánkat akarnánk felvenni húsz évvel később. Nagy eséllyel nem fog menni.
El kell jutnunk arra a pontra, amikor ráébredünk: ahhoz, hogy urai legyünk az időnknek, nem a meglevő feladatainkat kell hatékonyan menedzselnünk, hanem a saját életünket kell élnünk és a saját céljainkat kell megvalósítanunk.
A klasszikus történet jól érzékelteti a lényeget.
A marslakó megérkezik a földre, és először egy villamoson munkába zötykölődő embert pillant meg:
– Hát te hova mész?
– Munkába!
– Mi az a munka?
– Amivel a napunkat töltjük itt a Földön, hogy pénzt keressünk.
– És minek a pénz?
– Hogy ennivalót tudjunk venni!
– És minek kell az ennivaló?
– Hogy legyen energiánk!
– És miért kell az energia?
– Hogyhogy minek? Hát hogy másnap megint be tudjunk menni dolgozni!
Ebben a történetben az a vicc, hogy nem vicc. Tömegek élnek így, és közben elmegy mellettük az igazi élet.
A gazdag ember délidőben lemegy sétálni a tengerpartra. Meglátja ott a szegény halászt, aki a csónakja mellett hever, és békésen pipázva szemlélődik. Megkérdi tőle:
– Mondd, jóember, miért nem vagy ilyen szép időben a tengeren halat fogni?
– A mai napra már elég a zsákmány!
De a gazdag ember csak erősködik:
– Ha mindennap egy kicsivel többet lennél kint, sokkal több halat foghatnál. Ebből vehetnél egy motort a csónakodra, és a mélyebb vizekre is eljuthatnál, ahol nyüzsögnek a halak. Egy idő után talán
halászhajóra is telne saját legénységgel, akik helyetted dolgoznának és neked termelnék a hasznot. Gazdag ember lehetnél, mint én.
A halász felkönyököl, és érdeklődve kérdezi:
– És az miért lenne jó?
– Azért, mert akkor igazán tudnád élvezni az életet!
– Miért, mit gondol, most éppen mit csinálok?
Úgy tűnhet, hogy az időgazdálkodás lényege a hatékonyság növelése, hiszen általa időt takaríthatunk meg. Az igazi cél azonban mindig az kell legyen, hogy a felszabaduló idővel javítsunk életünk minőségén. Ahogy egy régi bölcs mondta:
„A pénz és az idő lehetnek az élet legnagyobb terhei. A legboldogtalanabbak azok, akiknek több van ezekből, mint amennyit fel tudnak használni.”
Napjainkban az egyik leggyakrabban előforduló probléma a túlterheltség, a tudatos időgazdálkodás hiánya. Ha azt érezzük, hogy mindennel elcsúszunk, hogy egy napnak legalább 48 órából kellene állnia ahhoz, hogy el tudjuk végezni a teendőinket, akkor valamit nem jól csinálunk.
Ahhoz, hogy kikerüljünk a mindennapos vesszőfutásból, utolérjük magunkat, rendben és sikeresen fejezzük be a napi munkát – tudatos időmenedzsmentre van szükségünk.
Nagyon fontos, hogy ismerjünk néhány időgazdálkodási módszert, fontos, hogy be tudjuk osztani az időnket, de a legfontosabb, hogy saját magunkat ismerjük, és merjük bevállalni azt, akik vagyunk, és merjük a saját – és ne a mások által elvárt – életünket élni! Minden embernek más-más időgazdálkodásra, más módszerekre van szüksége, így az alábbi anyagban több időgazdálkodási módszer kerül bemutatásra, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább passzoló modellt.
